2023-ban új szabályokat kell megtanulnunk az átalányadózás kapcsán. Ezek közül a göngyölítéses szabály jelenthet komoly megtakarítást az adónemet választóknak.
2023. január 1-jétől bevezetésre kerül az átalányadózók vonatkozásában egy göngyölítéses adófizetési szabály, amelynek a lényege az lesz, hogy negyedévente össze kell majd adni az aktuális negyedévben és az azt megelőző negyedévekben megszerzett összes adóköteles jövedelmet, és abból ki kell vonni a megelőző negyedévekben járulékalapként figyelembe vett összeget. Majd az ily módon kapott összeget el kell osztani annyi hónappal, amennyiben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt.
A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. Ennek a változásnak a célja az, hogy a főfoglalkozásúaknál fizetendő adó és járulék kötelezettségek eloszlása sokkal egyenletesebb legyen.
Valószínűleg mindenki látja, hogy jelenleg egy hektikusan ingadozó bevételekkel rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó sokkal több adót is fizethet éves szinten, mint egy ugyanakkora bevételt egyenletesen megszerző ugyanolyan költséghányadban lévő társa. Ebből következik az is, hogy a jelenlegi havi ’58-as járulékbevallás 2023-ban negyedéves gyakoriságú lesz, amelyben havi bontásban kell majd szerepeltetni az adatokat.
Viszont a jogszabály szerint csak abban az esetben lesz negyedéves a 2358-as gyakorisága, ha az egyéni vállalkozó nem minősül foglalkoztatónak.
Természetesen ezáltal a befizetendő adókat és járulékokat is a negyedévet követő hó 12-ig kell majd teljesíteni.
Nézzünk is egy olyan példát erre az új számítási módszerre, amelyben a vállalkozó kampányszerűen egy-egy hónapban szerez nagyobb bevételt, a többiben pedig semennyi bevétele se keletkezik!
Ebben most azt feltételezem, hogy sima minimálbér után köteles megfizetni a járulékot, valamint 40 % költséghányad érvényesítésére jogosult és hogy 2023-ban 232 000 Ft a minimálbér.
Ennek következtében az adómentes jövedelem összegének 1 392 000 Ft-ot tekintettem, amely 40 %-os költséghányad esetén 2 320 000 Ft bevételt jelent.
| 01.hó | 02.hó | 03.hó | 04.hó | 05.hó | 06.hó | |
| Bevétel | 0 | 2 000 000 | 0 | 0 | 0 | 2 000 000 |
| Jövedelem | 0 | 1 200 000 | 0 | 0 | 0 | 1 200 000 |
| Adóköteles jövedelem | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 008 000 |
| SZJA | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 151 200 |
| Szochó | 33 930 | 33 930 | 33 930 | 33 930 | 33 930 | 33 930 |
| TB járulék | 42 920 | 42 920 | 42 920 | 42 920 | 42 920 | 42 920 |
| Összesen | 76 850 | 76 850 | 76 850 | 76 850 | 76 850 | 228 050 |
A példa alapján 1 008 000 Ft szja köteles jövedelem 06. hóban keletkezett.
A göngyölítéses szabály miatt 06. hóban is a minimum járulék-, illetve adóalap után kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni.
Ugyanis a társadalombiztosítási járulék alapja az első hat hónapra 1 392 000 Ft (6*232 000 Ft).
Ez az összeg meghaladja a 06. hónapban keletkezett jövedelmet, ezért 06. hóban is 232 000 Ft lesz a járulék alapja, amely havi 42 920 Ft járulékfizetést jelent.
Első hat hónapban a szociális hozzájárulási adó alapja 1 566 000 Ft (6*232 000 Ft*1,125).
Ez az összeg meghaladja a 06. hónapban keletkezett jövedelmet, ezért 06. hóban is 261 000 Ft (232 000 Ft*1,125) lesz az adó alapja, amely havi 33 930 Ft adófizetést jelent.
| negyedév | negyedév | Összesen | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 07.hó | 08.hó | 09.hó | 10.hó | 11.hó | 12.hó | ||
| Bevétel | 0 | 0 | 2 000 000 | 0 | 2 000.000 | 0 | 8 000.000 |
| Jövedelem | 0 | 0 | 1 200 000 | 0 | 1 200 000 | 0 | 4 800 000 |
| Adóköteles jövedelem | 0 | 0 | 1 200 000 | 0 | 1 200 000 | 0 | 3 408 000 |
| SZJA | 0 | 0 | 180 000 | 0 | 180 000 | 0 | 511 200 |
| Szochó | 33 930 | 33 930 | 33 930 | 45 890 | 45 890 | 45 890 | 443 040 |
| TB járulék | 50 320 | 50 320 | 50 320 | 74 000 | 74 000 | 74 000 | 630 480 |
| Összesen | 84 250 | 84 250 | 264 250 | 119 890 | 299 890 | 119 890 | 1 584 720 |
A göngyölítéses szabály miatt III. negyedévben már nem a minimum járulékalap után kell társadalombiztosítási járulékot fizetni.
A társadalombiztosítási járulék alapja az első hat hónapra 1 392 000 Ft (6*232 000 Ft).
A göngyölített jövedelem 2 208 000 Ft.
A különbözet 816 000 Ft, amely a járulék alapja, mivel a negyedévre számított minimálbért meghaladja.
Ezen összeg után számított járulék 150 960 Ft, s ez havi 50 320 Ft járulékot jelent.
A göngyölítéses szabály miatt III. negyedévben a szociális hozzájárulási adó alapja változatlanul a minimum adóalap.
Az első kilenc hónapra az adóalap 2 349 000 Ft (9*232 000 Ft*1,125).
A göngyölített jövedelem 2 208 000 Ft.
A különbözet negatív szám, ezért 09. hóban is 261 000 Ft (232 000 Ft*1,125) lesz az adó alapja, amely havi 33 930 Ft adófizetést jelent.
A társadalombiztosítási járulék alapja az első kilenc hónapra 2 208 000 Ft.
Az éves jövedelem 3 408 000 Ft.
A különbözet 1 200 000 Ft, amely IV. negyedévben a járulék alapja, mivel a negyedévre számított minimálbért meghaladja
Ezen összeg után számított járulék 222 000 Ft, amely havi 74 000 Ft járulékot jelent.
A szociális hozzájárulási adó alapja első kilenc hónapra 2 349 000 Ft.
A göngyölített jövedelem 3 408 000 Ft.
A különbözet 1 059 000 Ft, amely IV. negyedévben az adó alapja, mivel a negyedévre számított minimum adóalapot meghaladja.
Ezen összeg után számított adó 137 670 Ft, amely 45 890 Ft adót jelent.
Forrás: Kisvállalkozói Jogkövető/ kata.jogkoveto.hu
